Az öntözéshez szükséges vízilétesítmények kialakítása is vízjogi engedélyes tevékenység, amely kétlépcsős (létesítési és üzemeltetési) engedélyezési eljárásban szerezhető meg.

Amennyiben a létesítési engedélyben foglalt műszaki paraméterek szerint épül ki az öntözés, abban az esetben kvázi elég az erről szóló nyilatkozat az üzemeltetési engedély kiadásához. Ezért fontos, hogy jól átgondoltan, a megfelelően felkészült vízitervezővel készüljön el a létesítési engedélyhez szükséges tervdokumentáció. A vízjogi engedélyt a területileg illetékes fővárosi/megyei katasztrófavédelmi igazgatóság adja ki.

Állandó jellegű (nem egynyári öntözés!) öntözőtelepre vonatkozó tervdokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia vízjogi létesítési engedély esetében.

Általános adatok:
–    Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám). Amennyiben van a meghatalmazott fenti adatai, elérhetősége, aki lehet a víztervező is.
–    Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve, azaz a területileg illetékes vízügyi igazgatóság megnevezése.
–    A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult (víztervező) nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról.

Kérelmezett vízilétesítmény vagy vízhasználat adatai:
–    A vízilétesítmény, vízilétesítmény vagy vízhasználat megnevezése.

Az érintett terület helye:
–    település, cím,
–    helyrajzi szám,
–    EOV koordináták (X,Y,Z)

Műszaki leírás:
–    az öntözőtelep helye és területe;
–    az öntözés módja és megvalósítása, valamint az öntözendő terület tervezett növénykultúrái;
–    a vízkivétel módja (gravitációs vagy gépi emelés), helye, a vizet adó felszíni megnevezése és szelvényszáma vagy pedig a vizet adó tó, holtág, illetőleg tározó megnevezése, vagy a vizet adó felszín alatti víz esetén a vízbeszerzés helye (település, hrsz., EOV koordináták), a vízilétesítmény típusa;
–    az öntöző- vagy belvízcsatorna és az annak vizét szolgáltató megnevezése, szelvényszáma vagy szakaszhatárainak szelvényszáma, valamint a vízfolyás, tó, holtág, tározó maximális-minimális vízszintje, illetőleg a csatorna üzemvízszintje;
–    vízigényszámítás, a felhasználandó öntözővíz mennyisége (l/mp, m3/év), valamint csúcsmennyisége (l/mp) és az üzemelés napi leghosszabb időtartama, szennyvíz öntözése esetén a szennyvíz minősége;
–    felületi öntözés esetén a lecsapolásra kerülő víz közvetlen és közvetett befogadójának megnevezése, a torkolati szelvényszám megjelölésével, a legnagyobb vízhozama és ennek várható ideje;
–    az öntözőtelep berendezéseinek és műtárgyainak rövid ismertetése;
–    az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása.

Helyszínrajz:
–   Általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000–1:100000 méretarányban, amely feltünteti
az öntözendő területnek és a közvetlen környéknek az öntöző-, belvízcsatornáját;
a legközelebbi település belterületének határvonalát.
–   Részletes (rétegvonalas) helyszínrajz 1:4000–1:10000 méretarányban, amely feltünteti
az öntözendő terület rétegvonalát (felületi öntözési módnál);
az öntözőtelep berendezéseinek és műtárgyainak elhelyezését magassági adatokkal megadva;
annak az ingatlannak a helyrajzi számát, amelyen az öntözőtelep épül, valamint a közvetlen szomszédos ingatlanok helyrajzi számát;
az érintett vízfolyásokat, belvízcsatornákat, valamint a többi vízi- és egyéb létesítményeket.

Továbbá:
–    Telepen belül az állandó jellegű vízellátó és lecsapoló felszíni csatornák hossz-szelvénye és mintakeresztszelvénye.
–    Az öntözőtelep műtárgyainak általános terve.
–    Talajvédelmi terv (megyei kormányhivatal).
–    A környezeti hatások jelentősége vizsgálatának eredménye (megyei kormányhivatal).

Az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. Vonatkozó jogszabály: a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet.

(Forrás: NAK/Tasnádi Gabriella)