Az agrárkamara dönt a föld adásvételi szerződésekről

A bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthat.

Az Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) területi szervei foglalhatnak állást a jövőben a földadásvételi szerződésekről, a kialkudott ár megítélésekor pedig figyelembe kell venni a föld jövedelemtermelő képességét – döntött szerdán az Országgyűlés.

Elfogadták Győrffy Balázs, Font Sándor és Jakab István javaslatát az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról.

Adásvételkor az agrárgazdasági tevékenységet folytatók kötelező tagságán és a tagok egyenlő szavazati jogán alapuló, köztestületként működő Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a föld fekvése szerinti területi szerve foglal állást a szerződésről.

A kontraktus megítélésekor figyelembe kell venni többek között a föld jövedelemtermelő képességét is.

  • Erdőnek nem minősülő föld esetén a föld – indexálással meghatározott – 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét kell nézni, ezt alapos indok nélkül nem haladhatja meg az eladási ár.
  • Erdőnek minősülő föld esetén a föld 50 éves termelési ciklusra számított jövedelemtermelő képessége számít úgy, hogy az erdőtalaj és a faállomány értékét együttesen kell megállapítani, amelynek során az erdőtalaj értékét az erdő örökös járadékából, míg a faállomány értékét a potenciális véghasználatból levezetett jelenérték szerint kell kiszámítani.

Az adásvétellel kapcsolatos döntés miatt a kormányhivatalhoz, majd a bírósághoz lehet fordulni,

de a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthat.

Változás az is, hogy földcsere esetén is szükség lesz a helyi földbizottság jóváhagyására.

Módosulnak az állattartók jogosultságai elővásárláskor és előhaszonbérletkor, így a földek művelési ágának és méretének igazodni kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez.

Kibővült az elővásárlásra és előhaszonbérletre jogosultak köre a szaporítóanyag-előállítókkal, akiknek kötelezettséget kell vállalniuk, hogy a szóban forgó területen bizonyos ideig ezt a tevékenységet folytatják.

Szigorúbban ítélik meg, ha valaki nem tartja be az elővásárláskor előnyt adó, vállalt kötelezettségeit, ilyenkor azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatják a termőföldet.

Ha egyikük sem él vételi jogával, akkor az állam veszi meg a birtokot.

A jogszabály hatályba lépése után új feles bérleti és részesművelési szerződés nem köthető, a meglévők 2028. december 31-vel hatályukat vesztik. A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(Forrás: agrotrend.hu / MTI)

2018-12-18T21:06:56+00:00 2018.12.19.|Kategória: További híreink|