Évente 17 milliárd öntözésre, de a 80 méterig fúrható kutat el kell felejteni

Hamarosan új szabályok születnek a vízkivételre. Szigorúbb lesz az engedélyezés rendszere, de egyben gyorsabb és olcsóbb is. A jogszabályok a felszín feletti vizek felhasználását fogják segíteni, de ehhez méltányos átállási időt és támogatást is ígér a kormány. Évente 17 milliárdot csak erre a célra fordítanának.

Múlt héten Áder János köztársasági elnök megbeszélést folytatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetőségével a vízgazdálkodást érintő kérdésekről, miután az Alkotmánybíróság kimondta: alkotmányellenes a kutak engedélynélküli létesítése 80 méteres mélységig, mert ezzel a jövendő generációk érdekeit sértjük. A jogalkotók célja az volt a tavaly benyújtott jogszabállyal, hogy egyszerűbbé tegyék a háztartási célú vízkivételt, illetve legalizálják a meglévő kutakat. Az alkotmánybírák szerint azonban más módszerekkel is csökkenthetőek az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek.

Erre találtak most alternatív megoldást a tárgyaló felek. A gazdák érdekeit képviselő Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös sajtótájékoztatóján a következők hangzottak el:

1. Az uniós előírás, hogy csak jó állapotú felszín alatti víztestből fejleszthető az öntözés. Mivel azonban a vízre általában ott van szükség, ahol a felszín alatti víz is kevés, ezért inkább a felszín feletti vizek kormányzására, felhasználására kell törekednünk. Az öntözési célú víztározók létesítéséhez uniós és kormányzati forrásokat kell biztosítani.

2. A meglévő kutakat nyilvántartásba kell venni, de anélkül, hogy az illegálisan létesítetteket büntetnék.

3. Amint a gazdálkodónak lehetősége nyílik rá, hogy felszíni víztestből fedezze az öntözési igényét, a felszín alóli vízkivétet büntetnék. Az átállást minden eszközzel segíti a kormány.

4. Új kutak létesítését csakis szakember véleménye alapján lehetne engedélyezni. Ő határozná meg a fúrható mélységet és a felhasználható víz mennyiségét is. A 80 méteres szabály megszűnik.

5. Az öntözés-fejlesztést akadályozó felesleges jogszabályi korlátokat le kell építeni, a vízjogi engedély megszerzését egyszerűbbé és olcsóbbá kell tenni.

A kormány 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot, összesen 170 milliárd forintot fordítana az öntözés támogatására, amiből a fenti lépéseket finanszíroznák.

Vagyis a tározók létesítésétől kezdve az engedélyeztetés és ellenőrzés kiépítésén át a támogatott eszközbeszerzésekig terjed a tevékenységi skála. Az adott év prioritásait mindig a vízkészletért felelős belügyminisztériummal egyeztetve állapítnák meg az agrárgazdaságért felelős szakemberek.

Győrffy Balázs, az Agrárkamara elnöke hangsúlyozta, hogy a támogatott víztározók csakis az öntözést szolgálhatják, funkcióik nem keveredhetnek a halgazdálkodással vagy a katasztrófa-elhárítással (tűzivíztározó). Megemlítette, hogy a vízzel való takarékoskodást szolgálná az is, ha a lakossági szennyvizet a nem élelmiszercélú termelés szolgálatába állítanánk, például a vetőmagtermesztésben hasznosítanánk. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke (MAGOSZ) pedig emlékeztetett rá, hogy ma már öntözés nélkül nemcsak zöldséget, de gyümölcsöt sem lehet jó minőségben a piacra termelni. Források híján 10 év múlva pedig még rosszabb lenne a helyzet, hiszen az elmúlt 110 évben 10 százalékkal csökkent a hazánkban lehullott csapadék mennyisége. Ám Magyarország gazdag felszíni vizekben, ezt ki kell használni, méghozzá központi források segítségével.

„Öntözés révén nemcsak elkerülhető a kukorica termésmennyiségének 100 százalékos ingadozása, hanem új kultúrákat is termelésbe vonhatunk. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet vizsgálatai szerint az öntözés 25-45 százalékkal növeli a termelés jövedelmezőségét, az új kultúrák révén pedig akár 50 százalékkal is emeli a foglalkoztatottságot az ágazatban. Ez az egyik legjobban megtérülő beruházás a mezőgazdaságban”  – mutatott rá Győrffy Balázs.

Tudják ezt a gazdák is, eddig mégsem használták ki az öntözésfejlesztésre szánt, 50 milliárd forintos vidékfejlesztési támogatási keretet. Ennek oka a beruházás és az engedélyeztetés költségessége, az elaprózott birtokszerkezet és bürokrácia lassú malmai. Ha a kormány tervei valóra válnak, akkor az a 270 ezer hektárnyi terület, amit a legutolsó kamarai felmérés szerint öntözni szeretnének a gazdálkodók, öntözötté is válhat 10 év leforgása alatt. Ez azt jelentené, hogy csaknem megháromszorozzuk a jelenleg vízpótolt terület nagyságát, ami most mindössze 100 ezer hektár, a termőterület 2 százaléka. Ez a 2 százalékos részesedés pedig éppen a negyede a mai uniós átlagnak. Más szóval egy triplázással sem tudnánk 10 év alatt elérni az uniós átlagot – de legalább megpróbáljuk.

Erre égető szükség van is, mivel közvetlen szomszédunk, Románia is gőzerővel fejleszt. Ők egymilliárd eurót, azaz bő 320 milliárd forintot fordítanak 3 év alatt öntözésfejlesztésre, így reményeik szerint 2020-ra mintegy kétmillió hektáron korszerűsítik a vízpótlás infrastruktúráját. Mi pedig akkor kezdjük majd el a fejlesztést. De végre elkezdjük, amit csak üdvözölni tud a gazdatársadalom.

(Forrás: agrarszektor.hu)

2018-09-26T15:43:46+00:00 2018.09.26.|Kategória: További híreink|