A vállalkozás eladása eddig a magyar kkv-k csupán 5%-ánál merült fel – derült ki a Budapest Bank 500 cégvezető megkérdezésével végzett kutatásából. Pedig a cégértékesítés a kkv-szektorban egyre inkább jellemző utódlási nehézségek esetén is jó alternatíva lehet. A tulajdonosok több mint egyharmada azonban tart attól, hogy a potenciális vevő az elvárásaikhoz képest kevesebbet fizetne.

Számos oka lehet annak, ha egy alapító vagy tulajdonos úgy dönt, kiszáll a cégéből. Lehetséges például, hogy szeretne egyéb terveire koncentrálni, vagy ezzel új növekedési pályára állítaná a vállalkozást. Szintén előfordulhat, hogy megfelelő utód hiányában választja ezt a megoldást. Magyarországon a kis- és középvállalkozások jelentős részét 20-25 éve alapították, így a közeljövőben számos kkv ér abba a szakaszba, hogy az alapító valamilyen módon – akár a cég eladásával – kiszálljon. Ezen az úton végigmenni összetett folyamat, ami számos üzleti és érzelmi kihívás elé állítja a cégtulajdonosakat. A Budapest Bank kutatása ezért azt vizsgálta, hogy ők hogyan állnak a kérdéshez: eladnák-e cégüket, ha igen, akkor kinek, és tisztában vannak-e azzal, mennyit ér a piacon a vállalkozásuk.

Még nem adnák el

Jelenleg csupán 5% azoknak a hazai kkv-knak az aránya, amelyeknél felmerül a cég értékesítése. Ők kedvezőtlennek ítélik az üzleti kilátásokat (32%), illetve a tőkebevonás szükségessége (16%), vagy a megfelelő utód hiánya (16%) miatt válnának meg vállalkozásuktól. A többség (több mint 70%) azonban egyáltalán nem nyitott arra, hogy a cég esetleges értékesítéséről akár feltételes módban gondolkodjon. Akik nem zárkóznak el ettől, legszívesebben versenytársnak vagy szakmai befektetőnek (21%) adnák el a céget, pénzügyi befektetőnek csupán 4%, a tőzsdére lépést pedig csak 3% tartja elképzelhetőnek.

Csak találgatnak, mennyit ér

Alacsony azoknak az aránya, akik megbízható adatokkal rendelkeznek cégük valós piaci értékéről. A tulajdonosok közel fele rendelkezik saját számításokkal, független szakértő becslést azonban elenyésző hányaduk (4%) végeztetett. Mivel még nem mérettették meg magukat a piacon, könnyen előfordulhat, hogy a saját számítások nem fedik a valóságot. Ezzel a többség valószínűleg tisztában van, mert a cégértékesítés egyik fő gátjának a megkérdezettek több mint egyharmada (40%) azt látja, hogy a potenciális vevő esetleg az elvárásaihoz képest kevesebbet fizetne a vállalkozásért.

Tulajdonosként nehéz reálisan felmérni a vállalkozás piaci értékét, és kizárni az érzelmi szempontokat. Egy külső szemlélő – ahogy például a bank a hitelképesség vizsgálata esetében – teljesen másként ítéli meg a céget. Nemcsak a vagyonmérleg és a pénzügyi mutatók számítanak, hanem többek között a jövedelemtermelő képesség, a hatékonyság, a partnerkapcsolatok és a menedzsment szakmai minősége és hozzáállása is fontos – mondta Váczi Dávid, a Budapest Bank vállalati értékesítés támogatási vezetője.

Időzavarban

A cég valós piaci értékének felmérésén túl az időhiányt említették a legnagyobb arányban (43%) mint a cégértékesítést nehezítő tényezőt. Ez azt jelenti, hogy az időfaktor nagyjából ugyanakkora kihívást jelent, mint a potenciális vevő megtalálása. Erre kutatásunk korábbi eredményei is felhívták a figyelmet, amelyek alapján elsősorban a vezetők túlterheltsége és a menedzsment hiánya áll az időhiány hátterében. A bank utódlásról szóló kutatásából az is kiderült, hogy a hazai kkv-tulajdonosok hajlamosak alábecsülni a vezetés átadáshoz szükséges időt. Ugyanez a tendencia megfigyelhető a cég értékesítésével kapcsolatban is: míg a cégvezetők becslése alapján átlagosan 8 hónap az átfutási idő, a piaci tapasztalatok szerint reálisan 1-3 évet vesz igénybe a folyamat.

A tulajdonosok eközben reálisan látják, hogy mely tényezők növelhetik a cégük értékét. Egyharmaduk ilyennek gondolja a transzparenciát, de a hatékony munkaszervezést és az innovációt is hasonló arányban említették. Az átlátható működés és a hatékonyság jelentősen befolyásolják a cégértékesítés időigényét, a potenciális vevők körét és a vételárat is. A maximális áron történő eladás pedig ugyanolyan professzionális megközelítést igényel, mint a cég építését szolgáló stratégiai döntések meghozatala.

(Forrás: agrarszektor.hu)