Segély helyett adókedvezmények

Szakmai körökben is többször elhangzott már, hogy az egyenlő versenyfeltételek, átláthatóbb piac érdekében indokolt lenne átalakítani a jelenlegi adózási rendszert. Gödöllőn, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet évnyitó rendezvényén Kemény Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet információs igazgatója világított rá az őstermelők adózási kedvezményeire, azok eredetére.

Jelenleg öt adózási forma közül választhatnak az őstermelők, mindegyik bevételhez kötött. Az összesítések szerint a legnépszerűbb a nemleges nyilatkozattétel, a 150 ezer őstermelői adóbevallás benyújtói közül 82 ezren vallották, hogy az árbevételük nem éri el a 4 millió forintot. 52 ezer termelő adózik a 40 százalékos költségátalánnyal, a tételes költségelszámolást 12 ezren választották, 10 ezren átalányadózók, a 10 százalékos költséghányad szerint pedig alig adóztak, tudtuk meg az előadótól. A bevételek zöme 3 adózási formához köthető. A nemleges nyilatkozatot tett 82 ezer termelőnek az összes bevétele mintegy 250 milliárd forint, közülük ugyan a többségnek valóban 4 milliónál kisebb a bevétele, egy részük viszont támogatást is fölvesz, így 5-10 ezer termelőhöz az értékhatárnál jóval több pénz folyik be. A 40 százalékos költségátalányt megállapítók összes bevétele körülbelül 340 milliárd forint, annak a fele a támogatásokkal együtt 8 millió forintnál többet kereső közel 17 ezer termelőnél képződik. A tételesen elszámoló őstermelők összes bevétele bő 270 milliárd forint, és az túlnyomó többségében 8 millió forintnál nagyobb összegekből tevődik össze.

AZ EGYÉNI GAZDASÁGOK ÉVENKÉNT ÁTLAGOSAN 20 EZER FORINT JÖVEDELEMADÓT FIZETNEK. Ez úgy tevődik össze, hogy a nemleges nyilatkozatot tevők nem fizetnek adót, a 40 százalékos költségátalányt választók fejenként 9-10 ezer forintot utalnak az államháztartásba, a tételes elszámolók 160-170 ezer forintot, az átalányadózók közel 80 ezret, a 10 százalékos költséghányadot választó néhány termelő pedig 130-140 ezer forintot. Arra, hogy ez sok-e vagy kevés, a szakembertől viszonyításként megtudtuk, hogy a 12 millió forint éves bevétel alatt tevékenységi körtől függetlenül választható kisvállalkozó jövedelemadó (KATA) összege 150-160 ezer, a minimálbér utáni adóteher pedig közel 230 ezer forint évenként. A jelenlegi magyar mezőgazdasági adózás tehát komoly kedvezményeket ad, adózás szempontjából a mezőgazdasági termelők helyzete jobb a többi nemzetgazdasági ágban dolgozókénál.

KEMÉNY GÁBOR SZERINT A RENDKÍVÜL KEDVEZŐ ŐSTERMELŐI ADÓZÁSI FORMA BEVEZETÉSÉT A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁNI MEZŐGAZDASÁG HELYZETE ÖSZTÖNÖZTE. A súlyos válság időszakában a munkahelyek közel harmada megszűnt, főként vidéken, és kényszervállalkozások tömegét indították tőke, eszközök és üzemvezetési tapasztalatok nélkül. Az agrárdolgozók és agrárvállalkozók jövedelme nemzetgazdasági szinten a legalacsonyabb volt (és az agrárdolgozóké jelenleg is az), az államnak nem volt pénze a mezőgazdaság támogatására, ezért annak szociális rendeltetését igyekeztek támogatni, azaz a kedvező adózás valamelyest a segély szerepe töltötte be. A rendszer nagy szabadságot és nagy kedvezményeket ad a mezőgazdasági termelőknek, a szolid jövedelmet kimutatókat azonban nem tartják a bankok hitelképesnek, ami akadálya lehet a fejlesztéseknek.

(Forrás: Kertészet és Szőlészet/magyarmezogazdasag.hu)

2018-03-23T15:12:55+00:00 2018.03.23.|Kategória: További híreink|