Akár a teljes hazai piacot elláthatnák rizzsel a magyar gazdák, ehhez a termelést ösztönző támogatási rendszerre és megfelelő fajtahasználatra lenne szükség a szaktárca szerint. A jelenleg háromezer hektáros termőterület akár a többszörösére is emelkedhetne az országban.

Jelentősen növelni lehetne a rizstermesztést hazánkban, az adottságaink megfelelők ahhoz, hogy akár a teljes belső fogyasztást magyar forrásból fedezzük. Bár a legtöbben azt gondolhatják, hogy a tányérokra kerülő terméket a Távol-Keleten állítják elő, az igazság az, hogy magyar gazdák is foglalkoznak a vízigényes növény termesztésével. A rendszerváltás előtt több tízezer hektáron termeltek rizst az országban. A 90-es évek privatizációját és a rendszerváltozást azonban kevés rizstermelő gazdaság élte túl, a termelés visszaesett. Ma már csupán 3000 hektáron foglalkoznak az értékes növénnyel a gazdák.

Az agrártárca ugyanakkor azt a célt tűzte ki, hogy a következő években újra lendületbe hozza az ágazatot, ehhez pedig másik hét uniós tagállammal együtt az Európai Bizottság segítségét kérte. A cél, hogy az ágazat megkapja a fejlődéshez szükséges támogatásokat a következő időszakban. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Magyar Időknek elmondta: az Európai Unió mintegy egymillió tonna rizst importál évente, miközben a tagállamok egyre kevesebbet termelnek, holott jelentős részük kiválóan alkalmas az értékes gabona előállítására. A miniszter szerint az is nagyon furcsa, hogy sok esetben afrikai válságrégiókból érkezik hozzánk a rizs, miközben az ottani szomszéd országokban éheznek az emberek. Azt sem tartja indokoltnak a tárcavezető, hogy a földgömb túloldaláról szállítsák Európába a kedvelt terményt.

Ez az értékes kultúra ugyanis az 1700-as évek óta jelen van Magyarországon, korszerű technológiával és megfelelő fajtaválasztással tovább lehetne növelni a termelés eredményességét. Nagy szükség lenne arra – emelte ki a miniszter –, hogy a termésátlagokat javítsák a gazdálkodók, hiszen ez biztosíthatja a versenyképességet a piacon. A rizstermesztők már ma is számíthatnak uniós támogatásra, ennek a mértékét ugyanakkor emelni kell a miniszter szerint. Európában ma is vannak önellátó nemzetek, ilyen például Olaszország és Görögország, ahol megtermelik az otthoni szükségletet, Franciaországban pedig 25 ezer hektáron folyik rizstermesztés.

A rizs mellett a szója is kiemelt figyelmet kaphat a jövőben. A GMO-mentes élelmiszertermelés alapfeltétele ugyanis, hogy a takarmányozásban használt import-fehérjeforrást hazai szójával tudják kiváltani a gazdák. Már készül a nemzeti fehérjeprogram, amely az uniós támogatásokkal együtt tovább növelheti a szója termőterületét és az eredményeket is javíthatja. Annak érdekében, hogy az Európai Unió minél nagyobb mértékben hozzájáruljon a szójatermelés fejlesztéséhez Brüsszelben, a napokban magyar, német és osztrák kezdeményezésre 14 tagállam aláírta az úgynevezett szójanyilatkozatot. A kezdeményezéshez a legnagyobb agrárországok is csatlakoztak. Fazekas Sándor szerint olyan támogatáspolitikára van szükség, amely javítja az ágazat versenyképességét. Itthon a legfontosabb feladat, hogy a gazdák növeljék a termésátlagokat. Ennek érdekében a táji adottságokhoz, a termelési körülményekhez alkalmazkodó fajtákra kell helyezni a hangsúlyt.

 (Forrás: Magyar Idők)