A magyar mezőgazdaságra általánosan jellemző kihívásokkal kell megküzdeniük az ökológiai gazdálkodást folytató termelőknek is. A kitörési pontot ugyanakkor nem a gabona-, hanem a zöldség- és gyümölcsszektorban kell keresni – derül ki egy elemzésből.

A biokultúra mozgalom társadalmi szerepének növekedése ellenére a magyar ökológiai gazdálkodás még mindig nem használja ki potenciális lehetőségeit. Ezzel tisztában vannak az érintettek, a gazdálkodók, a bioélelmiszer-termelésben, -fogyasztásban érintettek, a civil (bio, öko) szervezetek, az ellenőrző szervezetek, de az ökológiai gazdálkodást felügyelő szervezetek is. Emiatt hazánkban számot kell vetni az ökogazdálkodás helyzetével, feltárni a fejlődést gátló okokat. Ennek híján az ágazat nem fog tudni kitörni jelenlegi stagnáló állapotából.

Az ökológiai termelés lehetőségeinek kihasználására Magyarországnak érdemes nagyobb erőfeszítést tennie. Ugyanakkor ezeket a lehetőségeket nem szabad túlhangsúlyozni, a konvencionális termelésnek csak egy szűk kiegészítője lehet hosszú távon is. Az ökológiai termelés jelenlegi helyzetéből a kitörést nem a gabonatermelés, hanem a zöldség-gyümölcstermesztés jelentheti. A biogabona esetében ugyanis már most erős versenytársaink vannak (például Kazahsztán). A bioélelmiszerek nemzetközi kereskedelme továbbra is növekvő, de az éves növekedési ütem csökken. Így is a jelenlegi hazai termelés többszörösét lehetne értékesíteni az európai piacokon, de élénk a kereslet Kanada és Japán irányából is.

A lehetőségek jobb kihasználása, a piacra jutás feltételeinek javítása, a versenyképes méretű árualapok megteremtése érdekében elvégzendő feladatok közül célszerű kiemelni az ágazati méretek növekedésének, a termelői szerveződések létrejöttének, megerősödésének elősegítését, a piaci információs rendszerek (piaci transzparencia) erőteljes fejlesztését és a hazai bio-feldolgozóipari kapacitások bővítését. Kiemelt figyelmet kell fordítani az ellenőrzési rendszerrel szembeni bizalom erősítésére is.

Részletes elemzés itt.

(Forrás: OTP Agrár)