Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a 2020 utáni uniós keretköltségvetésről szóló állásfoglalását, amelyben hangsúlyozta, hogy a büdzsének meg kell felelnie az Európa jövőjével kapcsolatos céloknak – közölte az uniós parlament sajtószolgálata szerdán.
Az Európai Parlament állásfoglalásában rögzítette, hogy a 2021-től életbe lépő, hét évre szóló pénzügyi keretnek (MFF) egyebek mellett képesnek kell lennie a védelem, a biztonság és a migráció területén jelentkező új kihívások kezelésére.
A dokumentum szerint a kiadási limitet az Európai Unió össztermékének 1 százalékáról 1,3 százalékra kell emelni annak érdekében, hogy
az új problémákra anélkül lehessen érdemben költeni, hogy a legszegényebb régiókat vagy a gazdálkodó közösségeket ez hátrányosan érintené.
A jelentés hangsúlyozza, hogy jelentősen növelni kell a kutatásra, az Erasmus+ program támogatására, az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezésre, a kisvállalkozásokra és az egyéb eszközökön keresztül megvalósuló infrastrukturális beruházásokra fordított összegeket.
Egy másik, a saját bevételekről szóló állásfoglalásban az EP-képviselők a fokozatosan bevezetendő új források – a pénzügyi tranzakciós adó, környezetvédelmi adók, a digitális szektorból származó bevételek – és párhuzamosan a nemzetállami hozzájárulás csökkentése mellett érveltek. Véleményük szerint a forrásoknak egyebek mellett a nemzeti össztermék-alapú (GNI) hozzájárulások arányának jelentős – 40 százalékot megcélzó – csökkentését kell eredményeznie, ami megtakarításokat hoz a tagállami költségvetések számára.
Az új forrásoknak emellett fedezniük kell az Egyesült Királyság unióból való kilépéséből eredő hiányt is anélkül, hogy az adófizetők terhei növekednének – rögzítették állásfoglalásukban az uniós parlamenti képviselők.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő nyilatkozatában kijelentette, az Európai Parlament döntése esélyt teremt arra, hogy Magyarország 2020 után is megőrizze a neki járó uniós forrásokat.
Véleménye szerint a legfontosabb, hogy
a parlament kimondta: a közös agrárpolitika, a vidékfejlesztés, és a regionális fejlesztési politika esetében meg kell őrizni a jelenlegi pénzügyi kereteket, az új prioritásokra adott uniós szintű válaszokat pedig új forrásokból, nem pedig a már működő programok kárára kell finanszírozni.
A képviselő emlékeztetett: a Fidesz magyar EP-delegációja nem támogatta, hogy az EP a regionális fejlesztési politikát “szolidaritás” címszó alatt összemossa a migrációval és egy költségvetési fejezetbe tegye a migráció kezelésére fordított forrásokkal. Ezzel ugyanis az unió lényeges felzárkóztatási forrásokat csoportosíthatna át migrációs célokra – húzta alá.
Nem támogatták a “megalapozatlanul kiválasztott” mutatók bevezetését sem, a javasolt új feltételek egyik célja ugyanis, hogy a bevándorlók arányához kösse a források elosztását, ezáltal befolyásolva a régióknak nyújtott felzárkóztatási támogatást – közölte.
A politikus megismételte: a Brexit miatt kieső bevételeket pótolni kell, az uniós költségvetés 2020 után sem csökkenhet. Ennek kapcsán több tagállam, így Magyarország is jelezte: hajlandó növelni befizetéseit.
(Forrás: agrotrend.hu / MTI)