Ősztől minden megváltozik: új csávázószerek, új szabályok jönnek

Permetezők felülvizsgálata, szerhasználati korlátozások és szerkivonások – csupa olyan tényező, ami nehezíti a gazdák életét. Az egyre drágább készítmények hatékonyságban sokszor alulmaradnak a régiekkel szemben, ám a környezetre nézve is ártalmatlanabbak. E héten kedden a Fiatal Gazdák Szövetsége (Agrya) a növényvédelmi szabályozásról tartott szakmai kerekasztal-beszélgetést, elsősorban a termelőket érintő kihívásokra koncentrálva.

Az eszmecserét Jordán László előadásával indították. A Nébih elnökhelyettese a növényvédőszer-korlátozások hatásairól beszélt, nem rejtve véka alá a hivatal küzdelmeit az európai döntéshozókkal. A legnagyobb baj talán az, hogy

a fogyasztók teljesen eltávolodtak a termeléstől, a brüsszeli bürokraták pedig a legritkább esetben érkeznek a mezőgazdaságból, így a felek egyre kevésbé értik egymást.

A szakember jelezte, a szerek felülvizsgálata természetes és helyes, hiszen tudományos ismereteink folyamatosan bővülnek az alkalmazott hatóanyagok hatásaival kapcsolatban. Ugyanakkor veszélyes jelenség, hogy a tömeges szerkivonással párhuzamosan drasztikusan csökken az újonnan engedélyezett készítmények száma, az egyes szerek alkalmasságáról pedig egyre inkább politikai alapon döntenek az EU-ban.

Kleofász Mátyás a Bayer oldaláról arra mutatott rá, hogy nemcsak kevesebb az új készítmény, de ezek hatásfoka sem a régi már. Mivel a hatóanyagdózist a környezet szempontjából a lehető legkevésbé veszélyes szintre kell csökkenteni, így ma már nem létezik 95 százalékos szerhatékonyság, örülhet a termelő, ha 70 százalékosan működik a készítmény. József Csilla a Syngenta képviseltében úgy érzékelte, hogy a felülvizsgálati dömping túlterheli a hivatalokat, így új anyagok engedélyezésekor a saját határidőiket sem képesek betartani.

Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója a szerkivonás gyakorlati kockázatit számszerűsítette is: ha a veszélyesnek ítélt 70 hatóanyag valóban eltűnne a piacról, akkor egy rossz évjáratban Magyarországon a búza 100 ezer tonnával, a kukorica 550 ezer tonnával, a napraforgó pedig 850 ezer tonnával teremne kevesebbet. Ennél jóval kézzel foghatóbb hatásokkal is szembesülhettek már a termelők a neonikotinoidok kapcsán. Hektáronként 10 gramm csávázóanyag helyett liternyi nagyságrendű piretroidot vagy foszforsav-észtert kellett kipermetezniük a repcére, akár kétszer- háromszor is megismételve a műveletet – mutatott rá Jordán László, egyúttal ismertette az idén engedélyezett Lumiposa csávázószer hatásspektrumát. Mivel a készítmény hatékonyan helyettesíti a neonikotinoidokat, ezért utóbbiak az idén már nem kaphatnak szükséghelyzeti engedélyt a Nébihtől. A szakember egy piaci kockázatra is felhívta a figyelmet: mivel a szomszédos országokban még nincs engedélyezve a Lumiposa, ezért a csávázott magyar vetőmag egy része elhagyhatja az országot, ami időszakosan zavart okozhat a piacon.

A Lumiposa forgalmazója szerint a csávázóanyag drágább, mint a kifogásolt három neonikotinoid volt, de még mindig olcsóbb, mint két-háromszor kezelni az állományt rovarölő szerrel, ezért a termelői érdeklődés indokoltnak tűnik. A szabadföldről viszont végérvényesen száműzi Brüsszel a klotianidin, az imidakloprid és a tiametoxam hatóanyagokat, ezeket jövőre már csakis zárt aljzatú üvegházban szabad bevetni. Így gabonában is az utolsó év lehet az idei, amikor még alkalmazható a rovarölő szeres csávázás a kifogásolt hatóanyagokkal – hívta fel a jelenlévők figyelmét József Csilla. A gyártói oldal képviselői aláhúzták: 2-300 millió euró és 11 év szükséges ahhoz, hogy Európában engedélyt kapjon egy új hatóanyag. Ebből csak a hatósági vizsgálat 3-5 évet vesz el, ezidő alatt pedig módosulhatnak a hivatal elvárásai is, amihez a fejlesztőknek esélyük sincs igazodni.

Sztahura Erzsébet, az Agrárkamara növényvédelmi szakértője az ökológiai célterületeken keresztül mutatta be a szerhasználati szabályok folyamatos módosulását. Egyéves növények esetén a teljes tenyészidényben tilos vegyszert használni ezeken a területeken, de még a biogazdálkodásban engedélyezett készítmények sem alkalmazhatók – ami szakmailag nehezen indokolható. Így most a rovarok és a gyomok ellen is nehezebb védekezni, ugyanakkor megvonják a támogatásokat attól a területtől, ahol a gyomborítottság meghaladja az 50 százalékos mértéket. A szabályok változásának nyilvánvaló következménye lett a magyarországi szójaterület 30 százalékos csökkenése, amiről itt írt az agrárszektor.hu.

Jordán László jelezte a beszélgetésen jelenlévő gazdáknak, hogy a permetezőgépek kötelező felülvizsgálatáról szóló rendelet várhatóan év végig megszületik.

Az élelmiszerlánc-felügyeli törvény ugyan már most is kötelezi a termelőket a permetezők háromévenkénti műszaki felülvizsgálatára, de még nem jelent meg a részletes végrehajtási utasítás. A gazdák oldaláról elhangzott: már vannak olyan felvásárló partnerek, amelyek kérnék a növényvédelem gépeinek megfelelőségéről szóló igazolást. Egyébként nem mindenki tartja fontosnak, hogy a 40-45 ezer forintba kerülő műszaki vizsgára elmenjen.

Az eszmecserén szó esett még a lombtrágyák és termésnövelő anyagok feltörekvő piacáról, és ezzel kapcsolatban a göngyöleg-gyűjtési nehézségekről is. A Cseber Kft. csak a vegyszeres csomagolóanyagok gyűjtésére vállalt szerződéses kötelezettséget, a lombtrágyás flakonok nem tartoznak ebbe a körbe. Fenyvesi Rita a cég képviseletében arról tudósított, hogy éppen most szerveződik egy forgalmazói szövetség a lombtrágyák és termésnövelő anyagok göngyölegének kezelésére is.

(Forrás: agrarszektor.hu – Gönczi Krisztina)

2018-06-07T12:59:11+00:00 2018.06.07.|Kategória: Növénytermesztés|