Magyarország természeti adottságai kiválóak a juh- és kecsketenyésztésre, ám jelenleg még nagyon sok kiaknázatlan lehetőség van az ágazatban. Világszerte növekszik a juhhús fogyasztása, ennek kiszolgálására érdemes felkészülnie a juhászoknak – mondta az agrárminiszter.

A hazai juhtenyésztés az állatlétszámot tekintve az Európai Unió középmezőnyében van – mondta el Nagy István agrárminiszter az Agrárminisztériumban megrendezett juhtenyésztési fórumon. Ugyanakkor az itthon előállított juhtermékek zöme külföldre, az EU országaiba kerül. Exportunk döntő részét az élő pecsenyebárány teszi ki (kb. 600 ezer egyed évente), kisebb hányada a hűtött, fagyasztott vagy feldolgozott termékek kiviteléből áll. Mindezek révén az ágazat érdemben járult hozzá az agrárium tavalyi rekord export-árbevételéhez.

A juhászatban azonban hatalmasak a kiaknázatlan lehetőségek. A fejlődést technológiai megújítással, a szervezettség fokozásával, új célpiacok felkutatásával, valamint a magasabb feldolgozottságú termékek értékesítésével lehetne elérni – tette hozzá Nagy István. Fontos lenne a juh belpiaci értékesítésének növelése is, hiszen amíg idehaza 0,35 kg/fő/év a fogyasztás, addig ugyanez az érték az unióban átlagosan 1,9 kg/fő/év. Ma nagyjából 8600 családnak ad fő- vagy mellékjövedelmet az ágazat, de ez növelhető lenne.

A magyar juhágazat támogatása a termeléshez kötött támogatás bevezetése révén jelentős mértékben nőtt az elmúlt években – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár. Feldman Zsolt a részletekről szólva elmondta, ez 2018-ra 22 millió eurót, mintegy 6,8 milliárd forintot jelentett a juhászoknak. Ez a nagyjából 900 ezres anyaállománnyal számolva nagyjából 7500 forint egyedenként. Ezzel 2020-ig számolhatnak is a termelők. Ezt a forrást egészítik ki az átmeneti nemzeti támogatások is.

A jövőben a versenyképesség fokozására kell koncentrálni. Ennek keretében gondot kell fordítani a fajtaösszetétel korszerűsítésére, a tartási és takarmányozási körülmények megújítására és a szaporaság emelésére. Kereskedelmi oldalról az jelenthetne áttörést, ha megjelennének a szakmai alapokon szerveződő termelő-értékesítő szövetkezetek – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Az eredmények elérését számos pályázati lehetőség is segítette eddig – mondta el Mezei Dávid, agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. A beruházási támogatásokat eredetileg 4 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, ezt a kormányzat a beérkező igények arányában 6,7 milliárdra emelte. Kétmilliárd forint értékben pályáztak a juhtenyésztők trágyatárolók építésére, támogatást kaptak az őshonos fajtákat tartói és előkészületben van egy, a tejtermelést segítő pályázati lehetőség is.

(Forrás: agroinform.hu)