A mezőgazdaságban vannak olyan feladatok, melyek csak emberi munkaerővel láthatóak el. Ezek között vannak olyanok is, amit nem teljes értékű munkaerő, azaz megváltozott munkaképességű dolgozó is elvégezhet. Az állam támogatja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, különböző eszközökkel próbálja rábírni a munkáltatókat a megváltozott – tehát csökkent – munkaképességűek alkalmazására.

Ezeknek a lényegesebb elemeit mutatjuk be a továbbiakban. Először is nézzük meg, hogy ki minősül a támogatások szempontjából megváltozott munkaképességű munkavállalónak.

A vonatkozó törvény alapján megváltozott munkaképességű,

a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,

c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

Elsőre egy kissé bonyolultnak tűnik ez a többrétű meghatározás, mindenesetre elmondhatjuk, hogy alapvetően az számít megváltozott munkaképességűnek, akit az arra feljogosított hatóság annak nyilvánított.

A munkáltató számára a törvény tulajdonképpen foglalkoztatási kötelezettséget ír elő. Azon munkáltatók, amelyeknél a foglalkoztatottak létszáma eléri a huszonöt főt, köteles az állományi létszám 5 százalékát megváltozott munkaképességű dolgozóval feltölteni, ellenkező esetben rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie, mely 1 147 500 Ft/ fő/év ebben az esztendőben.

Viszont ha a munkáltató foglalkoztat megváltozott munkaképességű dolgozót, és igényel utána ún. REHABILITÁCIÓS KÁRTYÁT, akkor a minimálbér kétszereséig mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Az úgynevezett rehabilitációs foglalkoztatottak esetében ettől az évtől megszűnt a heti 20 órás foglalkoztatási időkorlát, akár teljes munkaidőben foglalkoztathatóak 191 250 Ft bruttó munkabérig (e felett elvesztik az egyéb járandóságukat).

A munkáltatóknak lehetőségük van különböző pályázatokon további támogatásokat igénybe venni, akár a támogatott dolgozó munkabérének 100 százalékáig is, persze időkorlátok között.

Nemcsak a munkáltatóknak, hanem A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓKNAK IS JÁRNAK KEDVEZMÉNYEK. A munkavállalónak – meghatározott egészségromlás esetén – SZJA kedvezmény jár, ez most legfeljebb 6375 Ft havonta. Ezenkívül a fogyatékossággal élő munkavállaló számára munkába járási támogatás adható adómentesen, melynek maximális mértéke 15 Ft/km. Továbbá a legalább 50 százalékban egészségkárosodott személynek évi öt nap pótszabadság jár, de ez nem automatikus, ezt az érintett dolgozónak kérnie kell munkáltatójától.

A fentieken túl természetesen még egyéb szabályok is vonatkoznak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, cikkünkben a legfontosabb szabályok ismertetését céloztuk. Mint látható, a nagyobb létszámú munkáltatóknak a jogalkotó tulajdonképpen kötelezővé teszi a foglalkoztatásukat, és minden munkáltató tekintetében kedvezményekkel támogatja a munka világában való elhelyezkedésüket. Ha tehát van a gazdaságunkban olyan munkakör, amit be tudunk tölteni megváltozott munkaképességű dolgozóval, ne habozzunk, mert az mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak gazdasági szempontból hasznos lehet.

(Forrás: Kistermelők Lapja)