Soha nem látott lehetőséget nyújt szakértői vélemények szerint az élelmiszeri vállalkozások számára az a 100 milliárd forint keretösszegű pályázat, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelentetett meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP). A piaci szereplők február 2-tól adhatják be pályázataikat, amelyekkel becslések szerint 150-160 milliárdnyi beruházás valósulhat meg. A pályázati lehetőségeket Kovács Zoltán, a REKONTIR Cégcsoport ügyvezetője értékelte.

Ön szerint a GINOP-os pályázattal iparági szinten milyen nagyságrendű fejlesztés valósulhat meg?

Ez egy soha nem látott lehetőség az élelmiszeripar számára, a középvállalatoknak pedig különösen fontos, hogy a 2014-2020-as időszak legnagyobb forrását megfelelően használják fel a versenyképességük javítása érdekében. Éppen ezért, minden érintettnek azt javasoljuk, hogy a közép- és hosszú távú fejlesztési terveket mindenképpen hozzák előre és a lehető legnagyobb arányban próbálják megvalósítani a felhívás keretein belül. A 100 milliárd forintos keretösszeg körülbelül 250-300 támogatható kérelmet tud majd befogadni és véleményünk szerint 150-160 milliárdos nagyságrendű beruházási volument eredményezhet a szektornak.

Elsősorban mely élelmiszeripari iparágaknak kedvezhet a kiírás?

A jogcím feltételrendszere alapján nincs kimondottan előnyt élvező ágazat az élelmiszeriparon belül. A legfontosabb, hogy magas hozzáadott értéket képviselő, új termékek jelenjenek meg. Szintén kiemelt jelentőségű, hogy az adott vállalkozás exportirányú tevékenységét bővítse, innovatív megoldásokat alkalmazzon és természetesen a lehető legnagyobb mértékű energiakorszerűsítést hajtsa végre, megújuló energiaforrásokat építsen be. Talán némileg könnyítés, hogy az Annex 1. lista nem meghatározó szemben a VP-ben kiírt kisebbik élelmiszeripari jogcímmel. A halászat, halfeldolgozás viszont ebből a forrásból is ki van zárva, így ezek a fejlesztések a MAHOP-ból tudnak fejlesztési pénzeszközhöz jutni.

Mennyire lehet meghatározó az előminősítés a pályázatban?

A pályázat kifejezetten az évek óta stabil, prosperáló, fejlesztésekbe invesztáló vállalkozások – például a nagy élelmiszeripari családi vállalkozások – számára hozzáférhető. Azt kell mondanunk tehát, hogy jelentős mértékben meghatározó az előminősítés, sőt a felhívás talán túlzottan kemény feltételeket is szab a pontozásnál. Ezáltal sorsdöntőek lehetnek a plusz pontszámok a minimális pontszám eléréséhez, ez pedig alapvetően megszabhatja a fejlesztés jellegét, irányvonalát. Ebben a bonyolult útvesztőben eligazodni komoly kihívás lehet bármely menedzsment számára, így ismét hangsúlyoznunk kell a professzionális projektmenedzsment partner fontosságát.

Pályázati szempontból melyek lehetnek a kiírás legnagyobb buktatói?

Hasonlóan a közelmúltban megjelent felhívások túlzott és bonyolult követelményrendszeréhez, ez a jogcím is jelentősen leszűkíti a potenciális pályázók körét. Elsősorban szigorúan a múltbeli pénzügyi adatok számítanak, a vállalkozásokban rejlő fejlődési potenciál, innováció lehetősége és a projekt karaktere mintha háttérbe szorulna. Nagy múltú, stabil pénzügyi háttérrel rendelkező cégek, termékeik iránti jelentős kereslettel, sem tudják elérni a megfelelő szintet a pontozási kritériumok alapján.

Felértékelődött a szerepe a megfelelő, szakszerű adminisztratív ügyintézésnek és kommunikációnak a hatóságokkal, ehhez szükséges tapasztalat, tudás és humán erőforrás jellemzően a nagyobb projektmenedzsment szervezeteknél található. Emellett a hitelbírálat és pályázati elbírálás párhuzamos kezelése a teljes intézményrendszer számára újdonságnak mondható, amely hátrányosan érintheti a pályázókat is.

Pozitívumként kell viszont említeni, hogy a kombinált hiteltermékeknél nincs szükség közbeszerzés alkalmazására. Ez jelentősen gyorsíthatja a beruházásokat, ugyanakkor a transzparenciát a bevezetés alatt álló e-beszerzés rendszer elősegítheti.

Mennyire befolyásolhatja a pályázati kedvet, hogy az elnyerhető összeg egy része lehet csak vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig kedvezményes hitel?

Számos szereplőnek nagy felelőssége van abban, hogy a vállalkozásokat egyre nagyobb arányú piaci forrás bevonására ösztönözze, ezáltal is előkészítve a 2020 utáni környezetre. Nemzetgazdasági szempontból is fontos, hogy megtanuljunk élni ezzel a lehetőséggel, mert bár elsőre nem a kombinált hiteltermék lehet a legvonzóbb konstrukció, de a 15 éves futamidőnek és az 1%-os fix kamatozásnak köszönhetően a projektek támogatástartalma akár az 50%-ot is meghaladhatja. Kedvező az is, hogy az önerő rész mindössze 25%-os (szemben egyéb jogcímekkel, ahol az önerő minimális mértéke 50-60%), ami ebben a tőkehiánnyal küzdő ágazatban nagy segítség a pályázók részére.

(Forrás: agrarszektor.hu)