Október elsejétől bizonyos mennyiségek felett díjat kell fizetni az öntözési, illetve más célokat szolgáló mezőgazdasági vízfelhasználás után. Az úgynevezett vízkészlet járulék kiszámításához hatósági tájékoztató készült.
Az Európai Unió döntése értelmében a tagállamoknak meg kell felelniük az úgynevezett víz keretirányelv előírásainak, miszerint a vízszolgáltatásoknál figyelembe kell venni a költség-visszatérülés elvét, és díjat kell megállapítani a különböző használók felé – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Emiatt Magyarországon meg kellett szüntetni a 2006. január 1. óta életben lévő vízkészlet járulék fizetési mentességet az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználatnál.
Módosított határidő
Egy kormányhatározat alapján a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjakat 2016. július 1-től kellett volna bevezetni. Ugyanakkor a NAK közbenjárására a vízkészlet járulék fizetési határidejét sikerült 2016. július 1-ről október 1-re módosítani, ezzel az öntözés esetében további díjmentes évet nyerni.
Ezen felül a díjmentes vízkontingens határokat az EU tagállamain belül a legmagasabbra emelték. Ez azt jelenti, hogy az öntözés esetében 50 000 m3/évet, halgazdálkodásnál és rizstermelésnél 150 000 m3/évet meg nem haladó vízhasználatnál nem kell vízkészlet járulékot fizetni. Valamint a vízkészletjárulék-fizetési mentesség továbbra is fennmarad tartósan vízhiányos időszakban és a többletvizek visszatartásából és tározásából származó vízkészletek után.
Több tényezőtől függ a szorzó
A díjmentes kontingenshatárok, illetve a mentességi határok felett azonban vízkészlet járulékot kell fizetni. A vízkészletjárulék számításához használt képlet szorzója a vízhasználattól (ivó, öntözés, fürdő, energetika, halgazdálkodás stb.), a vízkészlet jellegétől (felszíni, felszín alatti) és a vízkészlet minősítésétől függ. Ugyanakkor e szorzó is 10-20 százalékkal csökkent a jogalkotó által korábban tervezett, 2005-ben érvényes értékhez képest.
A vízkészlet járulék fizetési feltételeinek, valamint számítási metódusának megismeréséhez hatósági tájékoztatót lehet igénybe venni, amely a NAK honlapján is elérhető. A tájékoztatót a NAK és a Belügyminisztérium együttműködésében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság készítette el – közölte az agrárkamara.