Bürokrácia, fekete technológia, szerkivonás, drónos permetezés és a kiskultúrák jajszava – ezek a témák forogtak a központban a Portfólió Agrárium 2019 konferencián Kecskeméten. A gyártók, a termelők és a hatóság találkozásakor az alábbi érdekes fejleményeket tudhatta meg a hallgatóság.

A FAO számításai szerint a globális terméshozam mintegy 40 százaléka vész el a károsítók (kártevők és kórokozók), illetve a gyomok miatt. Növényvédő szerek nélkül ma ez a szám akár 80 százalék is lehetne – mutatott rá felvezető előadásában Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója, aki a kerekasztal-beszélgetés moderátora is volt. Emlékezettett rá: az integrált növényvédelemnek nagyobb hagyományai vannak Magyarországon, mint Nyugat-Európában. Most azonban a közigazgatást érintő átszervezések érzékenyen érintik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt – fűzte hozzáJordán László, a Nébih igazgatója.

Ugyanekkor a gazdasági szférában is hatalmas átalakulások zajlanak, hiszen egy-egy cégfúzió szervezeti végig vitele évekig eltarthat – mutatott rá Kovács Gyula, aki az FCM Agro Kft. képviseltében volt jelen. A cég a DuPont innovációs részének átvételével küzdött meg. A Bayer Hungária Kft. részéről Kratancsik Elvira is úgy fogalmazott, hogy a Monsantóval történő összeolvadás szempontjából az idei év kritikus lesz a cég életében. A második legnagyobb kihívásnak a növényvédőszer-gyártók egybehangzóan az uniós előírásoknak való megfelelést és a szerkivonások ütemét jelölték meg.

Brüsszel bizonyos szempontból folyamatos innovációs nyomást jelent, és nemcsak a hatóanyagok terén”

 – hangoztatta Kratancsik Elvira. A méhekre gyakorolt hatásvizsgálathoz készített ökotoxikológiai útmutató például egy több százoldalas előírás, ami a gyártókat a poszméhek vizsgálatára is kötelezi. Ezek azonban egészen másképp viselkednek a táplálkozás során, mint a háziméhek, így kreatív ötletekre volt szükség ahhoz, hogy egyáltalán tesztelni lehessen őket laborkörülmények között.

Szóba került a kiskultúrák mostoha növényvédelmi sorsa, valamint a bürokrácia lassú malmai is. Kovács Gyula rámutatott: a nagy világcégeknek már a napraforgó is kicsi kultúrának számít, így kevesebb pénzt fektetnek a védelmét szolgáló kutatásokba, mint mondjuk a kukoricáéba. „300 millió euróba kerül egy vadonatúj hatóanyag piacképes termékké formálása. Ehhez képest a pénzek nagy részét a régi szerek újraengedélyezési procedúrái viszik el.

Az egész világ nem képes évente egy új hatóanyagot létrehozni, miközben a szerkivonás őrült tempóban halad”

– magyarázta a FMC ügyvezetője.

„A kiskultúrák nehézségeit mi is éreztük, ezért nem kérelemre, hanem magunktól is elindítottuk a meglévő készítmények engedélyeinek kiterjesztését ezekre. Az igény óriási erre a munkára, de a kapacitásaink sajnos nagyon szűkösek…” – mutatott rá a Nébih NTAI vezetője, Jordán László. Míg a termelői oldal egyre több legális felhasználási módot követel a hatóságtól, addig a gyártói oldal a beáramló, olcsó konkurencia kiszűrését kéri számon rajta. A Nébih rendszeresen állít meg ázsiai országokból származó rejtélyes anyagokat a koperi kikötőben – hangzott el – , de ezt a harcot csak a fogyasztói igények csökkentésével lehet megnyerni. Ázsiával kapcsolatban aggasztó fejleményként értékelte Kovács Gyula, hogy

Kínában egyre több gyárat zárnak be a környezet- és fogyasztóvédelmi szigorítások miatt, ami azt jelenti, hogy elapadnak az európai növényvédőszer-gyártás olcsó alapanyagforrásai.     Előny viszont, hogy megszűnik az utánpótlása az illegális, hamis szereknek.

Majoros Máté, aki a termelői oldalt képviselte a beszélgetésben, azt állította, hogy ma még elegendő a növényvédő szerpaletta a problémák megfékezésére. „Az Aranyszarvas Zrt. 2300 hektáron gazdálkodik. Az időjáráshoz képest a növényvédelem még kezelhető kihívás. Igyekszünk a fejlesztőknek is teret biztosítani a gazdaságban, hogy kipróbálhassák az újdonságaikat. Az alkalmazkodási taktikánk része a partnerség és a folyamatos kommunikáció.” A szakember úgy tapasztalja, hogy ma már kevesebb az illegális szer a piacon, mivel a gazdák sokszor drágán megfizették az olcsó készítmény árát.

Ma már a gyártók versengenek a termelőkért. Jó az alkupozíciónk, nem éri meg kockáztatni”

– tette hozzá. A szürke vagy fekete technológiák azonban még részei a gazdálkodásnak, mivel ezek több haszonnal járnak, mint kockázattal. „Amíg van lehetőség normális módon védekezni, addig nincs szükség fekete technológiára” – vélekedett Majoros Máté.

A hallgatóságból leginkább a drónok növényvédelmi bevethetősége váltott ki reakciót. Jordán László elmondta, nem a Nébih tiltja a használatukat, hanem több jogszabály hiánya.

Először is még nem született meg uniós szinten a gépek típusminősítése. Másrészt a reptetésükhöz szükséges hazai jogszabály is hiányzik. Harmadszor pedig még nem végezték el a potenciális növényvédő szerekkel a drónos kijuttatás hatékonyságvizsgálatát.”

Ha a drónok bevetése ugyanolyan elbírálás alá fog esni, mint a légi növényvédelem – és egyelőre ez a helyezet -, akkor szomorú vége lehet a dalnak. Ebben az esetben az eseti légtérhasználati engedélytől kezdve a kijuttatási terv előzetes engedélyezésén át számos bürokratikus lépésre lesz kötelezve, aki erre vállalkozik.

Ezzel együtt nyárra megszülethet a drónos növényvédelmet szabályozó jogszabálytervezet, ésjövőre jöhet el az a pillanat, amikor az ehhez szükséges gépek és készítmények is zöld utat kapnak.

Kovács Gyula megjegyezte: lobbizni kellene Magyarországnak azért is, hogy ne az északi klímazónához tartozzunk a szerengedélyezés szempontjából, hanem a délihez: „Hivatkozhatunk a klímaváltozásra. A 15 évvel ezelőtt meghatározott zónák ma már nem érvényesek.”

(Forrás: agrarszektor.hu)