Az élelmiszeripar a harmadik legnagyobb hazai iparág, éves 2600 milliárd forintos termelési értékével, ami az Európai Unióban a 16. helyre rangsorolja hazánkat, hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szentei sajtótájékoztatóján. A hosszú évek óta csökkenő beruházások miatt azonban komoly fejlesztésekre van szükség, hogy versenyképessé váljanak hazai vállalatok.

Az élelmiszeripar számait Győrffy Balázs, a NAK elnöke ismertette. Elmondta, hogy hazai viszonylatban különösen nagy az ágazat szerepe, hiszen a magyar fogyasztói kosár közel negyedét adják  (24%) az élelmiszerek, ugyanez az Európai Unió átlagában 13 százalék. A hazai mezőgazdasági termelés 70 százalékát vásárolja föl az élelmiszeripar, és 7,9 milliárd euró értékben exportálja a termékeit.

Körülbelül ötezer élelmiszer-ipari vállalkozás működik hazánkban. Kevesebb, mint tizedük számít közepes vagy nagy vállalatnak, amelyek az iparági vagyon 80, a teljes árbevétel 85, és a kivitel 90 százalékát koncentrálják. A magyar vállalatok teljes termelésüknek körülbelül 40 százalékát értékesítik külföldön. Az export-import egyenlegünk nagyon kedvező, 3,3 milliárdos aktívummal zárul, ehhez azonban a legkisebb hányadban a másodlagosan földolgozott termékek kereskedelméből adódó hazai többletbevétel járul hozzá. Magyarországon 69 százalék a feldolgozás aránya a mezőgazdaságban, ami elmarad az uniós 79 százalékos átlagtól, tehát van még mit fejleszteni.

A tennivalók közül Győrffy Balázs a hazai forgalmazás föllendítését említette elsősorban, ugyanis a külpiaci sikerhez mindenképp szükség van a biztos hazai felvevőpiacra.

A KAMARA JAVASOLJA AZ ÉLELMISZEREK ÁFÁJÁNAK CSÖKKENTÉSÉT IS.

A további részletekről Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős országos alelnöke beszélt. A köztestület igyekszik elérni, hogy minél szélesebb körben jussanak fejlesztési támogatáshoz az élelmiszer-ipari vállalkozások, mert anélkül nem tudunk túllépni a súlyos versenyképességi problémáinkon.

Eddig a Nemzetgazdasági Minisztérium által nyújtott 24 milliárd forintos ipari támogatás harmada jutott élelmiszer-ipari vállalkozásoknak.

SZEPTEMBERBEN PEDIG MEGKEZDI MUNKÁJÁT A MINISZTÉRIUM ÉS A KAMARA SZAKÉRTŐIBŐL ÁLLÓ MUNKACSOPORT, HOGY AZ ÁFACSÖKKENTÉS RÉSZLETEIT KIDOLGOZZÁK.

Különösen fontos az információ és tudásátadás, amiben új utakat keresett a kamara. Sikerült olyan előadókat megnyerni szakmai konferenciáikra, akik valóban új ismereteket tudtak nyújtani a tagoknak. Az idén újabb 5 + 1 rendezvényt terveznek szeptember-októberben. Kevés magyar vállalkozó jut közvetlenül információhoz a legújabb földolgozási módszerekről, ezért a kamara lehetővé tette, hogy Spanyolországban húskészítési, Franciaországban sajtkészítési tanfolyamon vegyenek részt a vállalkozó kamarai tagok. Külföldi kiállításokon pedig Barcelonában és Bécsben vettek részt az ágazati szereplők.

A szentei rendezvényen vette át a francia sajtkészítési tanfolyam elvégzéséről szóló oklevelet a házigazda Maszlikné Illés  Ágnes is, a családi gazdaság “sajtkészítője”.

Hasznos gyakorlati együttműködés indult a NAK és a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet között, amiről Kocsis Róbert, az intézet igazgatója számolt be. Az 1903-ban alapított Magyar Királyi Tejkísérleti Állomás mindvégig állami tulajdonú kutatóintézet maradt, fő feladata új termékek, technológiák kifejlesztése.

IGYEKEZNEK KÖZELEBB KERÜLNI A MAGYAR TERMELŐKHÖZ, ÍGY SZINTE EGYSZERRE SZÜLETETT MEG AZ ÖTLET A NAK ÉS A KUTATÓINTÉZET VEZETŐIBEN, HOGY GYAKORLATI OKTATÁST INDÍTSANAK.

A Tanuljunk együtt tejipari napok keretében a kamara finanszírozásában egynapos elméleti-gyakorlati tanfolyamokon vehetnek részt a gazdálkodók Mosonmagyaróváron. Eddig gomolya-, rögös túró, valamint savanyított tejtermékek készítéséről rendeztek tanfolyamot, 10-10 főnek. Olyan eszközökkel mutatták be a technológiát, amelyek bárhol hozzáférhetők. Ősszel újabb három tanfolyamra lehet készülni, illetve további termékek (óvári, kaskaval, parenyica vagy lajta sajt) készítésére is tudnak tanfolyamot szervezni.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)