A Közös Agrárpolitika teljes egyszerűsítése lenne a legjobb megoldás gazdálkodói szempontból ágazati szakértők szerint. A legnagyobb probléma az, hogy nagyon sok embernek kell adni a támogatásból, és sokkal jobb lenne a rendszer “szociális háló” nélkül. A támogatást nem azoknak a gazdálkodóknak kellene kapnia, akik nem értenek a mezőgazdasághoz – hangzott el a Portfolio Nyugat-magyarországi Agrárfórumán Pápán.

Az űrlap alja

A KAP rendszerének egyszerűsítésében látja a megoldást Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Jó lenne, ha egyszerűbben lehetne hozzáférni a támogatásokhoz, és ha könnyebb lenne a végrehajtás. A 38 százalék támogatás, ami jelenleg a mezőgazdaságnak jut, nem kevés, de EU-s viszonylatban nézve elenyésző. Érdemes lenne limitálni, hogy egy országnak mennyit kell befizetnie, jó lenne egy minimum és egy maximum a társfinanszírozásban, mert jelenleg ez versenyhelyzetet eredményez a tagállamok között – tette hozzá.

Gőgös Zoltán MSZP elnökhelyettes úgy gondolja, fel kellene mérni minden esetben, hogy melyik az a szereplői kör aki megkapja a támogatást. Hozzátette, mivel az angolok nettó befizetők a KAP-ban, azzal, hogy ők kilépnek az Európai Unióból, csökkeni fog a mezőgazdaságra fordított pénz.

Jelenleg a Európai Unióban a miniszterelnökök döntenek arról, hogy mennyi pénz van a mezőgazdaságban, és nem a mezőgazdasági emberek.

Az egyik legnagyobb probléma az, hogy ugyanazok az elvek érvényesek mindegyik tagállamban. A bizottság és sok tagállam erőlteti a kockázatelemzést, és az ehhez kapcsolódó támogatási formákat, pedig nem feltétlenül ezekben van a megoldás. Kérdés, hogy jó-e az Magyarországnak, ahogy a jelenlegi támogatási rendszer felépül – mondta Papp Gergely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese.

Gőgös Zoltán szerint jelenleg nem működik jól a kárenyhítési rendszerünk, mert van aki évek óta csak befizet, de nem lát a pénzéből semmit. Kis Miklós Zsolt hozzátette, hogy a rendszernek a szolidarításon kell alapulnia, mert ha nem történik kár valakinél, akkor értelemszerűen nem is kap pénzt.

Szentpétery Szabolcs Félix gazdálkodó, a BHV Mg. Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ha a termelőknél maradna a támogatás az lenne a legjobb. Az a baj, hogy nagyon sok embernek kell adni a támogatásból, és a támogatást nem azok a gazdálkodók kapják, akik értenek a mezőgazdasághoz. Tisztulnia kellene a gazdálkodói társadalomnak, de ez a támogatási rendszer fent tartja ezt. Magyarország sajnos nem tud versenyezni a nyugat-európai országokkal, érdemes lenne az unió határain túl is kitekinteni, hogy ott hogyan csinálják támogatások nélkül. A legnagyobb baj az, hogy amit támogatásként itthon megkapunk az mind tovább folyik.

A támogatói döntésekre szükség van ahhoz, hogy a pályázók megkezdhessék beruházásaikat, illetve hozzáférjenek a támogatási előlegekhez. Ágazati szakértők szerint az elbírálást azért is fel kell gyorsítani, mert az utóbbi időszakban visszaestek az agrárberuházások a pályázati források hiánya miatt. Többen például a késlekedő fejlesztésekkel indokolják, hogy a hazai sertésállományt nem sikerül elmozdítani a történelmi mélypontról.

A Miniszterelnökség álláspontja szerint a vidékfejlesztési pályázatok időben jelentek meg ahhoz képest, hogy Brüsszel csak 2015 augusztusában bólintott rá a magyar programra. Azt viszont a tárca is elismeri, hogy a támogatói döntések meghozatala csúszott. Ehhez azonban – állítja a minisztérium – az is hozzájárult, hogy a korábbi kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) tavaly „nem tudott felnőni feladatához”. Ezért is szüntette meg a kormány idén januártól az MVH-t, és helyezte át a kifizető ügynökségi feladatokat a MÁK-hoz.

 (Forrás: agrarszektor.hu)